Elkészült Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának új honlapja.
Az új lap a http://varoshaza.nyiregyhaza.hu/ címen található meg.

Jelen honlapon a 2014 március 7-ig közzétett tartalmak érhetőek el!

 

border border border border
border
  2014. augusztus 31.  
border border
border border
 arrow  Főoldal arrow Adattár(rendelet,határozat) arrow Hatályos rendeletek egységes szerkezetben arrow 37/2003. (VIII. 28.) sz. rendelete város közhasználatú zöldfelületeinek használatáról, védelméről
border border

Nyiregyháza e-Városháza
 Főoldal
 Hírek, közlemények
 Általános közzétételi lista
 - - - - - - -
 Közgyűlés tagjai
 Tisztségviselők
 Bizottságok
 Nemzetiségi Önkormányzatok
 Telefon és e-mail könyv
 Közérdekű adatok, "üvegzseb"
 Közgyűlések
 Bizottsági ülések
 Környezetvédelmi Program 2008-2014
 Nagyberuházások 2007-2013
 - - - - - - -
 Ügyleírások
 Letölthetö adatlapok
 Kitölthetö adatlapok
 Adattár(rendelet,határozat)
 Településrendezési terv
 Hirdetmények
 Ingatlan bérbeadás
 Ingatlan értékesítés
 Pályázatok
 Pályázatokkal kapcsolatos jelentések
 - - - - - - -
 Intézmények
 - - - - - - -
 Zajtérkép
 Zajtérkép - Intézkedési tervjavaslat
 - - - - - - -
 Honlap térkép
 Impresszum

 

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS

KÖZGYŰLÉSÉNEK

 

37/2003. (VIII. 28.) számú

 

r e n d e l e t e

 

Nyíregyháza város közhasználatú zöldfelületeinek használatáról, védelméről és fenntartásáról

 

(egységes szerkezetben a 62/2003. (XI. 28.) számú, a  42/2004.(XII.16.) a 13/2005. (III.31.), az 59/2005.(XII.22.) KGY, 11/2008.(III.4.) KGY és a 40/2008. (IX.23.) KGY rendeletekkel)

 

 

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

 

I. Fejezet

 

A rendelet célja

 

1. §.

 

A rendelet célja Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területére vonatkozó azon szabályok megállapítása, amelyek meghatározzák az ember és a környezet harmonikus kialakítását, az ökológiai elemek és folyamataik védelmét, ezen belül

(a) az élő növényzet (fák, cserjék, virágok, gyep) rongálását, pusztítását, értékük csökkenését megakadályozza,

(b) a közhasználatú zöldterületi és zöldfelületi funkció megszűnését és a zöldfelületi elemek károsodását megelőzze, elhárítsa, és a bekövetkezett károsodást csökkentse

(c) a közhasználatú zöldterület és zöldfelület más célra történő terület-felhasználását megakadályozza,

(d) a közhasználatú zöldterületek és zöldfelületek rendeltetésszerű használatát szabályozza

 

A rendelet hatálya

 

2. §.

 

A rendelet hatálya kiterjed minden Nyíregyháza város közigazgatási területén lévő:

a) közterületnek minősülő közparkra, fasorra, utcai fákra, ligetre, zöldsávra, virágágyásra

b) pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló, korlátozás nélkül látogatható park- és véderdőre, valamint vízfelületet összefüggően övező zöldfelületekre

c) lakó- és üdülőépületek elhelyezésére szolgáló tömbtelkek közkert céljára kialakított részére, ha az épület tulajdonosa (kezelője) nem azonos a közkert tulajdonosával (kezelőjével) és annak fenntartásáról az önkormányzat gondoskodik.

d) közutat, járdát szegélyező, illetve a közút forgalmát terelő vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterületre

e) közterületi játszótérre, szökőkutakra, csobogókra és egyéb művi elemekre

f) pormentesített sétányra, kerti- vagy díszkő-burkolattal fedett közterületre

g) olyan területre, ahol a parkosítás már elkezdődött

h) helyi jelentőségű védett természeti értékre, amennyiben az idevonatkozó jogszabályok szigorúbb rendelkezést nem alkalmaznak.

 

Fogalmi meghatározások

 

3. §.

 

E rendelet alkalmazása szempontjából:

 

(1) Közterület:

 

Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén belül közterületnek minősül:

 

a) az önkormányzat tulajdonában álló és az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott (pl. közút, zöldterület) belterületi földrészlet,

 

b) az önkormányzat tulajdonában álló belterületi földrészlet, illetve építmény közhasználatra átadott része,

 

c) az országos közutaknak a város közigazgatási területét átszelő részei, valamint

 

d) a belterületi magántulajdonú földrészletek, illetőleg építmények (épületárkádok alatti járdák, alul- és felüljárók, kerítéssel le nem határolható illetve le nem határolt ingatlanrészek) közhasználatra szolgáló minden olyan része, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, a közforgalom elől elzárásra nem került.

 

(2) Zöldfelület:

 

Minden olyan felület zöldfelület, amelyet döntő mértékben növény borít, függetlenül attól, hogy a település melyik funkcionális területi egységén (ipari-, lakó-, közlekedési terület, stb. ) belül helyezkedik el.

A járda és úttest közötti területet minden esetben zöldfelületnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a terület növényzettel fedett - e vagy sem.

 

 

(3) Települési zöldfelületi rendszer:

 

a zöldfelületek szerkezeti és funkcionális kapcsolatban álló összessége, a település valamennyi zöldfelülettel borított területe, amely elrendezéséből, kapcsolataiból és rendeltetéséből eredően rendszert alkot, a bel- és külterületi elemek közötti kapcsolatot biztosítja

 

(4) Közhasználatú zöldterület:

 

a város belterületén önkormányzati tulajdonban álló  minden olyan terület, amely a 2. §-ban szerepel.

Közhasználatra szánt zöldterületek azok is, amelyek nem az önkormányzat tulajdonában vannak, de tulajdonosai azt közhasználatra hozták létre, vagy a közhasználat elől nem kívánják lezárni.

Közhasználatú zöldterületen zöldségnövényt vagy egyéb gazdasági haszonnövényt termeszteni nem lehet, oda gyümölcsfa nem ültethető.

 

(5) Korlátozottan használható zöldterület:

 

a város közigazgatási területén működő vagy már bezárt  köztemető (felekezeti hovatartozás nélkül), illetve azok a jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények, amelyek önkormányzati vagy más szervezet tulajdonában vagy kezelésében vannak.

 

(6) Közpark:

 

olyan zöldfelületi létesítmény, amelynek alapvető rendeltetése, hogy a lakosság számára biztosítsa a lakás közelében a hétközi és hétvégi szabadidőnek a szabad levegőn való sokoldalú, aktív eltöltését.

 

(7) Parkerdő:

intenzíven látogatott napi sportolásra, pihenésre alkalmas lakó, vagy üdülőterület környezetében lévő erdő, illetve a szabályozási terv annak kijelölt része, függetlenül a terület kezelőitől.

 

(8) Védőerdő:

 

elsősorban a természeti környezet, a létesítmények védelmét vagy egyéb védelmi célokat szolgáló erdő. Fenntartása során a védőerdőkre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit is alkalmazni kell

 

(9) Használatra átadott zöldfelület:

 

olyan közterületi zöldfelület, amely jellemzően lakóházakat övez, fekvésénél fogva zömében az ott lakók használják. Az önkormányzat szerződés keretében a lakók részére kizárólagos használatra átadhatja. Az ilyen jellegű zöldfelület közterületi kategóriája megmarad, de a szerződésben rögzítettek alapján le- vagy körbekeríthető.

A zöldfelület fenntartása ez esetben a használó feladata.

 

(10) Humuszvédelem:

 

a termőföldnek a felvonulási, bontási, tereprendezési, illetve építési munkák előtti letermelése és külön területen való tárolása; illetve a munkák elvégzése után annak eredeti  helyére való visszaterítése.

 

(11) A faérték a 3. sz. mellékletben foglaltak szerint kiszámított Forint összeg

 

(12) Zöldfelületi Alap:

 

a fakivágások engedélyezésének kapcsán fizetendő faérték és a meglévő zöldterület megszüntetése esetén fizetendő zöldfelületi - érték, befizetések  illetve a közhasználatú zöldfelülettel kapcsolatos, az önkormányzathoz befolyó egyéb összegek kezelésére elkülönített Alap. Az Alap kizárólag zöldfelületek létesítésére, felújítására, átépítésére, illetve a kivágott fák pótlására fordítható.

A Zöldfelületi Alap nem azonos az önkormányzat által éves költségvetésében a közhasználatú zöldfelületek fenntartására fordított összeggel.

 

(13) Az építési eljárás során számítható legkisebb zöldfelület mértéke:

 

azokban az esetekben, ha az építési eljárás során a telek beépítése nem teszi lehetővé az Országos Településrendezési és Építési Követelmények ( OTÉK )zöldfelületi előírásait, más kertépítészeti módszerekkel is ki lehet váltani azokat. A kiváltó eljárások szorzószámait a R. 2. számú melléklete tartalmazza.

 

II. Fejezet

 

Közhasználatú zöldterületek létesítése és fenntartása

 

4. §.

 

(1) A R. 1. számú mellékletében meghatározott közhasználatú kíméleti  zöldterületeken, vagy az azokhoz közvetlenül kapcsolódó közterületeken 200 m2 nagyságot meghaladó közhasználatú zöldterületet létesíteni csak a Városi Főkertész, illetve a Városi Főépítész által véleményezett, tervezői névjegyzékben szereplő szakági (táj- és kertépítő) tervező által készített tervdokumentáció alapján a Közgyűlés Városfejlesztési Bizottságának jóváhagyásával lehet.

 

(2) A város egyéb közhasználatú zöldterületein 200 m2 nagyságot meghaladó közhasználatú zöldterület létesítésekor a Városi Főkertész előírhatja szakági tervező kötelező igénybevételét.

Lakossági ültetés közhasználatú zöldterületre a R. 10. §.-a alapján történhet.

 

(3)  A beruházás műszaki átadás-átvétele során a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Irodája a közhasználatú zöldfelületet a Városi Főkertész és a zöldfelületek fenntartásával megbízott szervezet (továbbiakban megbízott szervezet) jelenlétében veszi át. Az Iroda az átvett beruházást a megbízott szervezet számára további fenntartásra átadhatja.

 

 

(4) Az építési engedélyben elő kell írni a humusz védelmét, amelyről minden építtető köteles gondoskodni.

 

(5) A közhasználatú zöldterületek fenntartásáról az önkormányzat az általa megbízott szervezeten keresztül gondoskodik.

A parkok és egyéb zöldterületek, játszó- és pihenőkertek, illetve azok egyes alkotóelemeinek gondozására a magán- és társasházak, magánemberek, gazdálkodó szervezetek, intézmények és társadalmi szervek védnökséget vállalhatnak, vagy meghatározott feltételek mellett örökbe fogadhatják a megbízott szervezettel kötött megállapodás alapján.

 

(6) A zöldterületeken elhelyezett közérdekű létesítmény (gázfogadó, transzformátorház, víztorony, szennyvízátemelő, stb.) környezetének fenntartásáról a létesítmény üzemeltetője a környező közhasználatú zöldfelülettel megegyező fenntartási színvonalon köteles gondoskodni.

 

(7) A Közgyűlés döntése szerinti megbízás alapján végzett közhasználatú zöldterület fenntartás szakszerűségét a Városi Főkertész ellenőrzi.

 

(8) Közhasználatú zöldterületek fenntartásának minősül azok jó karbantartása, felújítása, korszerűsítése, így különösen:

 

(a) a növényzet és a talaj folyamatos ápolása és védelme

(b) a növényzet szakszerű permetezése

(c) a növényzet pótlása, időszakos cseréje

(d) a kerti- és sétautak, a játszási-, pihenési-, szórakozási- és testedzési célokat szolgáló kerti építmények, berendezések és felszerelések balesetet nem okozható, üzemképes állapotban tartása

(e) a kertészeti építmények (szökőkutak, támfalak, stb.) jó állapotban tartása

(f) a kerti- és sétautak tisztántartása, illetve hó- és síkosságmentesítése

 

(9) A közhasználatú zöldterületek a településen belüli eltérő elhelyezkedésük és funkciójuk alapján fenntartási kategóriákba sorolandók a R. 5. sz. melléklete szerint.

 

5. §.

 

(1)       Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban: tulajdonos) köteles az ingatlana határvonalától az útszegélyig, de legfeljebb 30 méterig a rendelet 2 §-ában meghatározott területek gondozását (kaszálás, gyomtalanítás, parlagfűmentesités, stb.) elvégezni, vagy saját költségen elvégeztetni olyan minőségben, mint az adott ingatlanhoz legközelebb eső parkfenntartásba bevont terület fenntartási kategóriája.[1]      

 

(2) [2]

 

(3) A közutak tartozékát képező fák és cserjék közlekedésbiztonsági szempontból szükséges gondozását a közút mindenkori fenntartója saját költségén köteles ellátni.

 

(4) Az épület eresz- és lefolyócsatornájának tisztítása az épület tulajdonosának saját költségen való kötelessége és felelőssége. A közterületről tető fölé nyúló, de azt nem veszélyeztető faágakat az épület tulajdonosa nem vághatja le vagy vissza. Ez a rendelkezés nem érinti a fa szükségszerű és rendszeres visszametszését.

 

(5) A közhasználatú zöldfelületek területéről és összetevőiről a megbízott szervezet nyilvántartást köteles vezetni, a parkfenntartásba bevont területek változásairól jelentést köteles átadni a Városi Főkertész részére a tárgyévet követő év február 28.-ig.

 

(6) Az építési, átalakítási, bővítési vagy felújítási hatósági engedélyezés eljárás során a jogszabályban előírt dokumentumokon túl az engedélyező hatóság részére csatolni kell az engedélyezett létesítménnyel határos közterület – a kerttervezéshez is megfelelő - méretarányos rajzát, amelyen fel kell tüntetni ( amennyiben létezik ):

-          meglévő úttest ( annak anyaga )

-          meglévő járda ( annak anyaga )

-          meglévő növényzet ( fafaj, annak becsült magassága, 1 méter magasságban mért törzsátmérője )

-          meglévő légvezeték ( áram- vagy telefon )

-          meglévő közvilágítási lámpatest

 

(7) A fák és cserjék ajánlott minimális telepítési távolságát a R. ajánlása szabályozza.

 

 

III. Fejezet

 

Közhasználatú zöldterületek használata

 

6. §.

 

(1) A közhasználatú zöldterületeket és azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit megfelelő célra és módon - állaguk sérelme nélkül - mindenki díjmentesen használhatja a saját vagy a szülő, felügyelő felelősségére.

 

(2) A közterület-bérleti szerződéseket megkötő, illetve a közterületeken bontásokat engedélyező megbízott szervezet a zöldterületek állagmegóvása érdekében egyes közhasználatú zöldterületek használatát az általa szükségesnek vélt időtartamra korlátozhatja, továbbá ideiglenes jelleggel engedélyezheti a zöldterület eredeti funkciótól eltérő használatát (hibaelhárítás, rendezvény, ideiglenes árusítás, stb), ha az a zöldterület állagát károsan nem érinti.

 

(3) Közhasználatú zöldterületen állatot legeltetni, ott áthajtani és sétáltatni – az arra kijelölt helyek kivételével – tilos.

 

 

(4)  Közhasználatú zöldterületen és zöldfelületen tilos

 

(a)   a szemetelés

(b)   kerti építmények, berendezések rendeltetés ellenes használata

(c)   virágos és egyéb fás növények szedése, csonkítása (kivéve azok ültetése, pótlása és cseréje), fákon hirdetés, transzparens kifüggesztése    

(d)   a védett állatok és madarak bármely eszközzel történő zavarása (madárfészek rongálása, tojás kiszedés, stb.)

(e)   járdákon, sétányokon sóval történő siktalanítás. E területen csak mechanikai síktalanító anyagok (fűrészpor, homok) alkalmazhatók

(f)     sót, sós homokot, vagy azokkal leszórt havat zöldterületre rakni

(g)   járművel közlekedni, parkolni, kivéve a parkfenntartási munkákhoz szükséges anyag- és eszköz munkaterületre való oda- és elszállítása, de területen járművel a folyamatos le és felrakodás idején túl tartózkodni nem lehet. A szállítást végző járművel lehetőleg burkolt felületen kell közlekedni. szállítási tevékenységgel esetleg okozott zöldterületi kárt, a tevékenység végzője köteles helyreállítani. A helyreállítás elmulasztása esetén az okozott kárt az Önkormányzat a károkozó költségére és felelősségére kijavíttathatja.   

(h)   az arra kijelölt hely kivételével labdázni

(i)     vízcsobogókat, kutakat, vizes medencéket rendeltetés ellenes célokra (mosdásra, fürdésre, stb.) használni

(j)      a törmelék tárolására szolgáló konténer elhelyezése.[3]

 

Közhasználatú zöldterületek növényzetének védelme

 

7. §

 

(1) Közhasználatú zöldfelület megszüntetése vagy beépítése, valamint zöldfelületi kár okozása esetén annak zöldfelületi számított értékét az önkormányzat Zöldfelületi Alapjába kell befizetni.

A zöldfelületi érték nagyságáról – a városi főkertész vagy megbízott szakértő számítása alapján – a polgármester határozattal dönt.[4]

 

(2) Közhasználatú zöldterületek jogszabályon vagy hatósági határozaton (közterület-használati, építési engedély, stb.) alapuló más célú használata esetén a jogosított köteles az ott található növényzet védelméről gondoskodni.

 

(3)         Aki a közhasználatú zöldterület állapotát valamilyen engedélyezett tevékenységével összefüggésben megváltoztatja, köteles azt a tevékenység befejezését követő 30 napon belül, de legkésőbb a következő növényültetési időszak végéig az eredeti állapotnak megfelelően - a szükséges mértékben – helyreállítani.

(4)          A helyreállítást a megbízott szervezetnek kell bejelenteni, aki annak szakszerűségét ellenőrzi. Nem megfelelő helyreállítás esetén a megbízott szervezet előírhatja a helyreállítás kijavítását vagy a helyreállításra kötelezett felelősségére és terhére elvégez(tet)heti azt.

 

8. §.

 

(1) Abban az esetben, ha a zöldterület eredeti funkciótól eltérő engedélyezett használata várhatóan a zöldterület károsodását okozza, a megbízott szervezet a zöldterületet használótól a várható helyreállítás mértékének megfelelő biztosítékot ( kaució ) kérhet. Az engedélyező és/vagy a megbízott szervezet – a használat megkezdése előtt, illetve annak befejezéséről – jegyzőkönyvet, képfelvételt készít, rögzítve a zöldfelület tényleges állapotát.

 

(2) A zöldterület eredeti funkciótól eltérő használatának befejezése után a használó a megbízott szervezettel helyszíni szemlét tart, ahol közösen állapítják meg a zöldterület épségét, a helyreállítás megfelelőségét vagy a károsodást és annak mértékét. A biztosíték a megállapítás függvényében kerül részben vagy teljes egészében visszafizetésre. Vitás esetben a felek a Városi Főkertész segítségét vehetik igénybe.

 

(3) Ha a biztosíték (kaució) összege nem fedezi a megállapított kár nagyságát, úgy a különbözetet a használó megfizetni köteles a megbízott szervezet számára.

 

(4) A biztosíték (kaució) tényét, körülményeit, felhasználását és visszafizetését a zöldterület eredeti funkciótól eltérő használatát engedélyező dokumentumban kell rögzíteni. Az engedélyező dokumentum csak a biztosíték (kaució) igazolt tényleges befizetése vagy átutalása után adható ki.

 

(5) Amennyiben a kérelmező saját erőből nem képes a növényzet (illetve a berendezések és felszerelések) áttelepítését, pótlását elvégezni, úgy a munkával más, erre a munkára szakosodott céget (vállalkozót, a megbízott szervezetet, stb.) kell megbíznia. A megbízást az engedély iránti kérelemmel együtt a megbízott szervezethez kell bemutatni.

 

Ha a kérelmező önerőből el tudja végezni fenti munkákat, úgy kérelemhez írásbeli nyilatkozatát is be kell csatolni.

 

(6) Közhasználatú zöldterületen olyan munkát, mely a növényzetben kárt okoz, engedély nélkül csak halasztást nem tűrő esetben (csőtörés, stb.) szabad végezni. Az ilyen esetben végzett munkát is 24 órán belül be kell jelenteni a megbízott szervezetnek, a terület helyreállítására a 7. §. (3) bekezdésben leírtak szerint kell eljárni.

 

(7) Burkolatkészítésnél vagy annak felújításakor a burkolat területébe eső fás növényzetet csak úgy lehet burkolattal körbevenni, hogy annak töve körül legalább 1,50 m átmérőjű szabad (földes) terület maradjon. A szabadon maradó területet lehetőség szerint fa veremráccsal kell ellátni.

 

(8) A közutak és a járdák közötti zöldsáv elsősorban az utcai sorfák telepítési helye

a,/ új közművezeték csak az ágazati szabványban előírt, meglévő fasor tengelyétől mért 1,0-2,0 m-es védőtávolságra helyezhető el a fák gyökérzetének megsértése nélkül. Ha a meglévő növényzet bizonyíthatóan az új közmű fektetése során sérül, úgy a közműgazda a növényzet pótlását saját költségen köteles – a Városi Főkertésszel vagy a megbízott szervezettel egyeztetett módon – elvégezni. Ha a pótlásra nincs lehetőség, úgy a közműgazda a közműfektetés során sérült növényzet zöldfelületi értékét köteles a megbízott szervezetnek megfizetni.

 

b,/ amennyiben a zöldsávban nincs fasor, úgy a közművezeték telepítését a kérelmező minta-keresztszelvényen köteles ábrázolni annak érdekében, hogy a tervezett vezeték mellett utcai sorfa telepíthető legyen a védőtávolságok betartásával.

 

c,/ meglévő utcai sorfa nyomvonala alatt húzódó közművezeték adott helyen csak a szabványban előírt védőtávolságon túl újítható fel gyökérmosási eljárással, folyamatos visszatöltéssel, szükség esetén védőcső behúzásával. A közművezeték építésével összefüggésben feltárt gyökérzet 6 órán túl nem maradhat szabadon.

 

(9) A közhasználatú, illetve korlátozottan közhasználatú zöldterületeken meglévő közműhálózat korszerűsítése, felújítása a meglévő nyomvonalon úgy végezhető el, hogy az a lehető legkisebb zöldfelületi vagy növénykárosodással, illetve károsítással járjon.

Ha a kivitelezés során mégis károsodás következik be, az eredeti állapotot köteles a kivitelező saját költségén helyreállítani. Ha az eredeti állapot visszaállítására nincs lehetőség, úgy a kivitelező a közműfektetés során sérült növényzet zöldfelületi értékét köteles a megbízott szervezetnek megfizetni.

A helyreállítás ellenőrzése a 7.§ (3) bekezdésben körülírtak szerint történik.

 

(10) A növényvédelmi munkák (permetezések ) megkezdése előtt a munkákat végeztető köteles a lakosságot 48 órával előre értesíteni.

 

(11) A város közhasználatú zöldterületeinek további csökkenése, a rajta lévő növényzet illetve a városkép védelme érdekében a Közgyűlés Városüzemeltetési Bizottsága egyes utcák, terek és parkok zöldterületét a 1. sz. melléklet alapján kíméleti területté nyilvánítja vagy szünteti meg. A kíméleti területeken új építmény; fixen telepített reklámhordozó berendezés; (hirdetőtábla, hirdetőoszlop stb) vendéglátó-ipari előkert és gépjármű parkoló csak a Városi Főépítész és a Városi Főkertész együttes jóváhagyása után létesíthető.

Vitás esetben a Közgyűlés Városüzemeltetési Bizottsága határozattal dönt.

A kíméleti területekre érvényes építési engedély és közterület-bérleti szerződés alapján kihelyezett, fixen telepített reklámhordozók szerződése a közterület-bérleti szerződés lejárta után nem hosszabbítható meg.

 

 

 

 

Az 1. sz. mellékletben nem szereplő, de jelen rendelet értelmében közhasználatú zöldterületnek és zöldfelületnek minősülő területeken, fixen telepített reklámhordozó berendezést csak úgy lehet elhelyezni, hogy az attól számított 30 m-es sugarú körön belül másik reklámhordozó berendezés nem telepíthető, illetve nem helyezhető el.

 

 

Közhasználatú zöldterületi fák kivágása

 

9. §.

 

(1)       Közterületen fát kivágni csak fakivágási kérelem alapján kiadott fakivágási engedély birtokában szabad, a fakivágási kérelmet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Városfejlesztési Irodájára kell benyújtani. 

 

A fakivágási kérelemnek tartalmaznia kell:

 

(a)    a bejelentő nevét, címét,

(b)    a kivágandó fa pontos helyét, megnevezését, darabszámát,

(c)     a kivágandó fa földtől 1,0 magasságban mért törzs-körméretét,

(d)    a fakivágás indokolását, az elvégezendő munka rövid leírását,

(e)    a fa pótlására tett szándéknyilatkozatot, az ültetendő fa fajtáját és minőségét

(f)       a kérelmező nyilatkozatot arról, hogy a kivágást önerőből kívánja elvégezni,

 

A fakivágási kérelmek elbírálásához a Városi Főkertész, a feladat ellátásával megbízott szervezet, továbbá a terület önkormányzati képviselője véleményét kérheti ki, illetve szükség esetén Fakivágást Ellenőrző Bizottságot, vagy szakértőt vehet igénybe. A Városi Főkertész részletes nyilvántartást köteles vezetni a kiadott közterületi fakivágási engedélyekről.[5]     

 

(2) Engedély nélküli fakivágás vagy egyéb zöldfelületi rongálás esetén az Önkormányzatot ért kár megállapításához az országosan használt Radó – féle zöldfelületi számítási módszer alkalmazható. A számítás menetét a R. 3. számú melléklete tartalmazza. A kár nagyságát a Városi Főkertész, a Fakivágást Ellenőrző Bizottság, vagy megbízott szakértő állapítja meg. A kiszámított értékről a Polgármester határozattal dönt. A jóváhagyott összeget a Zöldfelületi Alapba kell befizetni.

Meg kell fizetni a kivágandó fa zöldfelületi értékét minden olyan esetben is, amikor a fa kivágását balesetveszély, épületek állagának védelme, közcélú beruházás vagy a fa természetes elöregedése nem indokolja és az előírt mennyiség pótlására nincs lehetőség. A fa kivágása ez esetben csak a befizetés hitelt érdemlő igazolása után lehetséges.[6]

 

 

 

(3) Közterületi fakivágást a fakivágási engedéllyel rendelkező, illetve a megbízott szervezet végezhet, ha a fa kiszáradt, vagy az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, illetve a fa kivágását egyéb okból a Polgármesteri Hivatal megrendeli tőle. A megbízott szervezet az általa végzett fakivágásról folyamatos munkanaplót köteles vezetni, melyben fel kell tüntetnie a fakivágás pontos helyszínét, a kivágott fa faját, az 1 m magasságban mért törzsátmérőt. A munkanapló egy példányát félévente a Városi Főkertésznek meg kell küldenie.

 

(4) [7]

 

(5) Utcai fasor és épület közelében lévő fák környezetében építési tevékenység csak úgy folytatható, hogy az a fasort, vagy fát nem károsíthatja.

 

(6) Az egyedi védett fákról, védett fasorokról külön rendelet rendelkezik.

 

 

Lakossági ültetés közhasználatú zöldterületre

 

10. §.

 

(1) Lakó által közhasználatú zöldterületre ültetés történhet:

(a) saját költségen

(b) a Polgármesteri Hivataltól vagy annak megbízott szervezetétől igényelt növényzetből.

 

(2) Közhasználatú zöldterületre kiültetett növény az önkormányzat tulajdonába kerül, így annak kivágása engedélyköteles.

 

(3) Lakó által végzett közhasználatú zöldterületi növényültetésnél a következő szempontokat kell figyelembe venni:

 

(a) nagylombú fát épület falától és egymástól minimum 7 méter távolságra szabad ültetni

(b) az elültetett fa töve víz-, telefon-, kábeltelevízió- és szennyvízvezetéktől legalább 1,5 méterre, távfűtési- és gázvezetéktől legalább 2,0 méterre lehet

(c) meglévő utcai fasorba idegen fafaj nem ültethető

(d) utcai légvezeték alá csak kistermetű, vagy gömbkoronás fa ültethető

(e) sövény vagy fa telepítésekor be kell tartani a közutakra érvényes előírásokat (pl. beláthatóság, stb.)

 

(4) Lakó által végzett közterületi ültetés szakszerűségét a Városi Főkertész, a megbízott szervezet és a közműtulajdonos ellenőrizheti. A megbízott szervezetnek az ültetésekről félévente részletes jelentést kell készítenie a Városi Főkertész felé.

 

 

 

 

Nem megfelelő ültetés esetén - ha az ültetést végző személy kiléte megállapítható, az ellenőrzés során a szakszerűtlen ültetésre fel kell hívni a figyelmet, és fel kell szólítani az elültetett növény más közterületre saját költségen történő átültetésére vagy eltávolítására, - ha az ültetést végző személy kiléte nem állapítható meg, úgy a szakszerűtlenül ültetett növényt a Városi Főkertész minden felszólítás nélkül átültettetheti vagy kivágattathatja.

 

Szabálysértési eljárás

 

11. §.

 

(1)       Aki az 5. § (1), (4) bekezdéseit, a 6. § (3), (4) bekezdéseinek b), e), f), g), h), i) pontjait megszegi, szabálysértést követ el, és vele szemben 3.000.-Ft-tól  30.000.-Ft-ig terjedő pénzbírság szabható ki, valamint a közterület-felügyelő és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője  3.000.-Ft-tól  20.000.-Ft-ig terjedő  helyszíni bírsággal sújthatja.[8]

 

(2) A bírság megfizetése nem mentesít az egyéb szabálysértési, büntetőjogi, továbbá az e rendeletben előírt, illetve a Ptk. 339.§. alapján érvényesíthető kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a zöldfelület helyreállítására, valamint a közterület-használati díj fizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

 

 

Záró rendelkezés

 

12. §.

 

E rendelet 2003. szeptember 15-től lép hatályba, s ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Nyíregyháza város közhasználatú zöldfelületeinek használatáról, védelméről és fenntartásáról  szóló 56/1997.(VIII.27.) KGY, valamint az azt módosító 69/1999.(XII.22.) és 31/2000.(VI.1.) KGY rendelet.[9]

 

 

Nyíregyháza 2003. augusztus 27.

 

 

Csabai Lászlóné                                                            Dr. Szemán Sándor

 polgármester                                                                          jegyző

 

Ezen rendeletet 2003. augusztus 28. napján kihirdetem.

 

Nyíregyháza, 2003. augusztus 28.

 

                                                                        Dr. Szemán Sándor

                                                                                                    jegyző

 

 

1. sz melléklet a 37/2003. (VIII.28.) számú rendelethez

 

Nyíregyháza Megyei Jogú Város közhasználatú kíméleti zöldterületei

 

 

a) Széchenyi utca: (hrsz 6059) mindkét oldala a járda és úttest között, a Szarvas és a Petőfi utca között

b) Szent I. utca: (hrsz 4086/1) mindkét oldala a járda és úttest között, a Luther és Eötvös utca közötti szakaszon

c) Dózsa Gy. utca: (hrsz 156) mindkét oldala a járda és úttest között, a Vay Á. krt. és a Pazonyi tér közötti szakaszon

d) Kiss E. utca (hrsz 6081, 6151, 6282, 6330) mindkét oldala a járda és úttest között a Petőfi és Jósa A. u közötti szakaszon

e) Sóstói út: (hrsz 2011) mindkét oldala a járda és úttest között a Krúdy Gy. u. – Csaló köz közötti szakaszon

f) Dob utcai park: (hrsz 323/5) a SZÜV épületének keleti homlokzata és annak meghosszabbított vonala, a Dob utca úttest széle, illetve a Kossuth utca felőli szervizút úttestjének szélei között

g) Bessenyei tér parkja: (hrsz 6038) a határoló úttesten belüli terület

h) Benczúr tér parkja: (hrsz 6177/2) a határoló úttesten belüli terület

i) Kálvin tér parkja: (hrsz 195) az Egyház u. 1. sz. épület déli homlokzata és határoló úttesteken belüli terület

j) Hősök tere parkja: (hrsz 232) a határoló úttesten belüli terület

k) Október 23 tér parkja: (hrsz 230/2) a határoló úttesteken, illetve a Mártírok tere 9. sz. épület északi homlokzata, valamint a Hősök tere 8. sz. épület déli homlokzata által határolt terület

l) Pazonyi tér parkja: (hrsz 2393/1) a Dózsa Gy. utca felőli határoló járda park felőli széle, illetve a határoló úttesteken belüli terület

m) Petőfi tér parkja: (hrsz 6704) a Kiss E. u. nyomvonalának folytatásában lévő szervizút, a vasúti sínnel párhuzamos szervizút, a Petőfi u. járdájának park felőli oldala és az autóbusz pályaudvar déli szervizútja által határolt terület

n) Országzászló tér parkja: (hrsz 77/1) a Széchenyi u. 1. sz. épület keleti homlokzata a Kálvin tér 13. sz. épület bejáratáig, illetve a határoló úttesteken belüli terület

o) Kossuth tér és Sétálóutca: (hrsz 157, 176, 233) a Hősök tere 1. sz. épület – Dózsa Gy. u. útszegélye – Zrínyi I. utca útszegélye által határolt zöldfelülettel és díszburkolattal ellátott területe

p) Kossuth tér Római Katolikus templom előtti területe:
(hrsz 77/1) a Dózsa Gy. u. útszegélye, a Korona Szálló gépjármű parkolójának déli szegélye, a Római Katolikus templom nyugati homlokzatának egyenese és a Bocskai u. útszegélye által határolt terület

q) Zrínyi I. u. 8-10. sz. épület (Sávház) előtti parkosított terület: (hrsz 163/2) az épület északi homlokzata és az úttest között

r) Széna téri park: (hrsz 421/1) a határoló járdákon belüli terület

s) Mák utcai erdőrész: (hrsz 3245) a Mák – Géza – Nefelejcs – Hunyadi u. által határolt terület

t) Bujtos – Városliget: a Belső krt. - Lajos u. - Hunyadi u. - István u. - Jég u. - VIII/1 sz. főfolyás által határolt terület, kivéve a Belső krt. melletti 10 m széles zöldsáv

u) Sóstó központi parkja: (hrsz 15026/1, 15026/2, 15042, 15044/3, 15069/1, 15071, 15074, 15080, 15083, 15083/2, 15105, 15104, , 15093, 15079) a Svájci-lak északi homlokzatának egyenese - strandkerítés – csónakázótó – tófürdő bejárati frontja – Blaha L. stny -Sóstói út által határolt terület; illetve a tavakat övező sétányok és azok kísérő zöldsávja

 

 

 

2. számú melléklet a 37/2003. (VIII. 28.) számú rendelethez

 

Az építési eljárás során számítható legkisebb zöldfelület mértéke

 

Felület fajta

Szorzó értéke

Példa

 

Növényfelület valós talajkapcsolattal

 

1,0

 

növényfelület termett talajon
(klasszikus értelmű parkosítás)

Zárt burkolat

0,0

beton, díszkő- vagy lapburkolat beton alapon, vagy szárazon rakott eljárással

Félig nyitott burkolat

0,3

fakorong, gyephézagos betonlap talajba rakva

Félig nyitott burkolat

0,4

műanyag gyeprács talajba rakva

Rendszeres gépjárműforgalom burkolat nélküli zöldfelületen

 

0,0

egyirányú forgalom 2,5 méter szélességben (garázsbejáró füvesített területen)

Rendszeres gépjárműforgalom burkolat nélküli zöldfelületen

 

0,0

kétirányú forgalom 5,0 méter szélességben

Növényfelület valós talajkapcsolat nélkül

 

0,25

tetőkert vagy virágtartó vályú 20 cm termőréteggel, egyszintes növényállománnyal, intenzív fenntartással, beépített locsolóhálózattal

Növényfelület valós talajkapcsolat nélkül

 

0,5

tetőkert vagy virágtartó vályú 20-50 cm termőréteggel, kétszintes növényállománnyal,  intenzív fenntartással, beépített locsolóhálózattal

Növényfelület valós talajkapcsolat nélkül

 

0,75

tetőkert 100 cm-nél vastagabb termőréteggel, háromszintes növényállománnyal, intenzív fenntartással, beépített locsolóhálózattal

Kiemelt növénykazetta valós talajkapcsolattal, burkolattal körbevéve
20-50 cm magas

 

0,5

 

 

-

Falra futtatott növényzet

0,0

 

-

 

 

Megjegyzés: a mesterséges anyagból készített, ( beton, műkő, tégla, műanyag ) valós talajkapcsolat nélküli növénytartó létesítése a kedvezőtlen életfeltételek miatt támogatásra nem ajánlott, szorzóértéke 0,0.


3. számú melléklet a 37/2003. (VIII. 28.) számú rendelethez

 

A rendelet 8. §. (2) bekezdésében előírt faérték – és zöldfelületi kár számítás menete

 

(az értékszámítás dr. Radó Dezső értékszámításai szerint, illetve az Európai Unió Erdészeti és Fagazdálkodási Bizottságának 1984-ben elfogadott modellje alapján készült):

 

A faértéket az oxigént termelő asszimiláló levélfelület tömege adja. A pótlást szolgáló fák lombtömegének az ültetést (pótlást) követő 3. évben a kivágott fa lombtömegének 80%-val
kellene egyenértékűnek lenni.

A faérték számításakor figyelembe kell venni a kivágandó fa városon belüli elhelyezkedését, korát és egészségi állapotát.
            A fa értékét értékszorzókkal fejezzük ki:

 

A = a fa városon belüli elhelyezkedése szerinti értékszorzó:

a) jelentős városképi környezet, ritka fafaj, illetve Nagykörúton belüli terület faállomány esetében a szorzószám 1,00

b) magas laksűrűségű, környezetében ártalmakkal terhelt terület ( lakótelep, ipari terület védő fasora ) faállományának esetében a szorzószám 0,70

c) kertes beépítésű, alacsony laksűrűségű terület vagy külterület faállományának esetében a szorzószám 0,50

 

B = a fa pontosan ismert vagy becsült kora szerinti értékszorzó:

 

10 éves fa szorzószáma   10

20 éves fa szorzószáma   40

30 éves fa szorzószáma   84

40 éves fa szorzószáma  160

50 éves fa szorzószáma  300

60 éves fa szorzószáma  500

70 éves fa szorzószáma  700

 

Egyedi, védett fa kortól független értékszorzója 1000

 

Ha a fa kora a tízéves időköznél pontosabban becsülhető, vagy adat létezik az ültetés időpontjára, úgy a két határ évtizedszorzó átlagával kell számolni.

 

C = a fa egészségi állapota szerinti értékszorzó

 

a) ha a fa gyökérzete, törzse, lombkoronája teljesen ép, egészséges, akkor az értékszorzó 1,00

b) ha a lombkorona kissé csonkult (a csonkulás kevesebb, mint az összkorona 25 % - a), vagy visszavágott, akkor az értékszorzó 0,70

c) ha a lombkorona erősen csonkult ( a csonkulás több, mint 50 % ), beteg, akkor az értékszorzó 0,40

D = a fa értékfelvételi időpontjában kapható szabványcsemete faiskolai, ÁFÁ - val növelt ára forintban kifejezve.

 

A fa értékét az A x B x C x D szorzat adja, forintban kifejezve.

 

Ha a kivágásra kerülő növény úgy kerül értékelésre, hogy azt a Polgármesteri Hivatalnak kell kivágatnia kérelmező helyett, úgy az értéket a kivágás igazolt költsége is növeli.

 

Egyéb zöldfelületi kár számítása:

 

Lombhullató cserje és rózsa: lombtömege az átlag lombos fa lombtömegének 1/3 része, nagyságtól függetlenül

 

Cserjealakú fenyők (pl. kúszófenyő):

Számítása a lombhullató cserje és rózsa számításával azonos

 

Sövény: 1/2 lombtömeg számítható folyóméterenként függetlenül attól, hogy lombhullató vagy örökzöld

 

Talajtakaró: 1/4 lombtömeg számítható négyzetméterenként függetlenül attól, hogy lombhullató vagy örökzöld

 

Fűfelület: 1/10 lombtömeg számítható négyzetméterenként

 

Évelő- és egynyári virág: a fűfelület számítása az irányadó

 

Zöldfelületi út, burkolt térfelület, támfal: átlagos használati idejük 20 év, így az építéstől vagy felújítástól számított évek számának megfelelően évenként 5% vonható le értékükből.

 

Játszótér: anyagától függetlenül átlagos használati ideje 15 év

 

Pad: átlagos használati ideje 10 év

 

Öntözőberendezés: átlagos használati ideje 10 év, de az öntözőfejé 3 év

 

Hulladékgyűjtő: átlagos használati ideje 3 év

 

Ha az értékelés idejében már lejárt használati idejű, de még ép, használható állapotú zöldfelületi berendezést kell értékelni, úgy az eredeti érték 20%-a vehető figyelembe.

 


Ajánlás a 37/2003. (VIII. 28.) számú rendelet 5. § (7) bekezdéséhez

 

Ajánlott telepítési távolságok

 

1.) Telepítéskor alkalmazott fás növényzet csoportosítása:

I.  Fák:

A. csoport: 25 m-nél magasabb, nagy termetű fák (pl.: Quercus robur /kocsányos tölgy/, Platanus hybrida /platán/, Populus alba /fehér nyár/, Juglans nigra /dió/)

B. csoport: 10-25 m magas, közepes termetű fák (pl.: Carpinus betulus /éger/, Betula pendula /nyír/, Ailanthus altissima /bálványfa/, Acer platanoides /platánlevelű juhar/)

C. csoport: 10 m-nél alacsonyabb, kis termetű fa (pl.: Sorbus aucuparia /madárberkenye/, Quercus pubescens /molyhos tölgy/, Malus sylvestris /díszalma/, Acer tataricum /tatárjuhar/)

D. csoport: 4-6 m magas gömbkoronájú és „szomorú” lombú fák (pl.: Fraxinus ornus „Mecsek” /gömbkőris/, Acer platanoides „Globosa” /gömbjuhar/, oltott és metszett fák)

E. csoport: oszlopos koronájú fák: általában közepesnek tekinthetők. (pl.: Fraxinus ornus „Obelisk” /virágos kőris oszlopos fajtája/, Sophora japonica „Fastigiata” /japánakác oszlopos fajtája/, Quercus robur „Fastigiata” /kocsányos tölgy oszlopos fajtája/)

II. Cserjék:

F. csoport: nagyobb méretű, 2-5 m magas cserjék (pl.: Salix caprea /barkafűz/, Juniperus communis /közönséges boróka/, Euonymus europaeus /kecskerágó/, Syringa vulgaris /orgona/)

G. csoport: kisebb méretű, 0,5-2 m magas cserjék (pl.: Lonicera nitida /félörökzöld lonc/, Ligustrum vulgare /fagyal metszve/, Cotoneaster niger /madárbirs/)

H. csoport: 0,5 m-nél alacsonyabb törpecserjék (pl.: Daphne cneorum /boroszlán, Buxus sempervirens „Suffruticosa” /bukszus/)

2.) Közhasználatú zöldfelületeken telepítendő növények ajánlott telepítési távolságai:

I. Útmenti sorfák egymástól való távolsága

A. csoport min. 8 m

B. csoport min. 6 m

C. csoport min. 4 m

D. csoport min. 4 m

E. csoport min. 4 m

III. Épületektől mért ajánlott ültetési távolság:

A. csoport min. 5 m

B. csoport min. 4 m

C. csoport min. 3 m

D. csoport min. 2 m

E. csoport min. 2 m

3.) Utcai sorfák esetében az adott utcára jellemző meglévő fafajjal pótolható a hiány, illetve teljes rekonstrukció esetén a kijelölt egységes fafajjal.

4.) Járdaszigeteknél, illetve közutak forgalmi csomópontjaitól mért 50 m-es távolságon belül 0,5 m-nél magasabbra növő növény nem telepíthető.

5.) Ajánlott legkisebb ültetési távolság ingatlanok határától

(a megadott távolságon az ingatlan határvonala és a növény töve közötti távolság értendő)

 

 

I. Belterületen:

2 m-nél alacsonyabb cserje (H csoport)

0,5 m

2 m-nél magasabb cserje (F és G csoport)

1,5 m

A csoport

4 m

B csoport

3 m

C csoport

2 m

D és E csoport

1,5 m

 

 

 

 

II. Külterületen:

a.)               Cserjék esetében a cserje fajtájára jellemző, 5 éves korában várható szélessége plusz 0,4 m az ajánlott telepítési távolság. Kivételt képez ez alól a határjelző sövény, amennyiben az érintett ingatlan tulajdonosa nem emel kifogást, és ezt írásban is rögzítik.

b.)               Fák esetében a fafajra jellemző várható korona méret 20 éves korban plusz 1 m az ajánlott telepítési távolság. Kivételt képez ez alól a mezővédő erdősáv, illetve a külön írásbeli megállapodás az ajánlottól eltérő telepítési távolság alkalmazásakor.


 

4. számú melléklet a 37/2003. ( VIII. 28.) számú rendelethez

 

Nyíregyháza Megyei Jogú Város zöldfelületeinek fenntartási kategóriái

 

I. kategória: reprezentatív (városközponti) területek

 

Jellemző a folyamatos takarítás, továbbá a jelentős méretű virágfelület. Az itt található növényzet fenntartása naprakész.

 

II. kategória: a díszparkok

 

Jellemző a naponkénti, ill. kétnaponkénti takarítás. A virágfelület nagysága megegyezhet az I. kategória arányaival. A növényzet színvonalasan fenntartott.

 

III. kategória: a jól fenntartott, elsősorban lakótelepi közparkok és terek kategóriája.

 

Jellemző a heti két - vagy háromszori takarítás. A növényzet rendszeres ápolást kap.

 

IV. kategória: a külterjesen kezelt parkok, terek és a főközlekedési utak menti zöldfelületek

 

Jellemző a kéthetenkénti - havonkénti takarítás

 

V. kategória: az öntözés nélküli, külterjesen kezelt zöldfelületek területe.

 

Jellemző a havonkénti takarítás.


 


[1]A 42/2004.(XII.16.) KGY rendelet 1.§-a módosította.

[2] A 62/2003. (XI. 28.) számú rendelet 16. §-a módosította.

[3] A 13/2005. (III.31.) KGY rendelet 2. §-a módosította.

[4] Az 59/2005.(XII.22.)KGY rendelet 1.§-a módosította.

[5] A 11/2008.(III.4.)KGY rendelet 9.§-a módosította.

[6] Az 59/2005(XII.22.) KGY rendelet 2.§-a módosította.

 



Nyíregyháza honlapja
www.nyiregyhaza.hu

Nyíregyháza hirlapja
www.nyiregyhazinaplo.hu

EU vonal
EU vonal

Az Adóosztály rovata
Tájékoztató az e-Adórendszerről
Belépés az e-Adó-ba
Iparűzési adó bevallás Önkormányzati adóbefizetési számlák

Igazgatási Osztály rovata

Üzletek keresése
Szálláshelyek keresése
Rendezvények nyilvántartása
Telepengedélyek keresése
Termelői piacok nyilvántartása


Ingatlanközvetítő személyek

Ingatlan közvetítéstől eltiltott személyek

Ingatlan közvetítéstől eltiltott egyéni vállalkozók és egyéb gazdálkodó szervezetek

Ingatlan értékelő személyek
Ingatlanközvetítő vállalkozások
Ingatlanértékelő vállalkozások
Társasházkezelő személyek
Társasházkezelő vállalkozások

Építési Iroda rovata
Bokortanyák házszámozása

Államigazgatási Hivatal
Ügyfélfogadási idők

Közterület Felügyelet
Elszállított gépjárművek

Látogatók száma
21107235

Közadat kereső
www.kozadat.hu

Magyar Államkicstár
www.allamkincstar.gov.hu

Felhasználó

Jelszó

Emlékezzen rám
Elfelejtette jelszavát?

border borderborder border
     
border border border
border border
border border border border
border border border border